Filmajánló: Ezt a tíz filmet néztem meg karácsonykor

Év közben általában kevés filmet nézek. Inkább a sorozatokat részesítem előnyben, mostanság pedig állandóan olvasok. Viszont a karácsony hagyományosan a filmnézés ideje, kábé az egyetlen időszak az életemben, amikor egyiket nézem a másik után. Konkrétan az utóbbi napokban több filmet láttam, mint egész évben. Alább összesítem, hogy miket néztem meg, hátha megtetszik valamelyik! És bezony, nálam volt karácsony Kevin nélkül!

film-01

A Bélier család (La Familie Bélier)

Már a leírás elolvasása után száz százalékig biztos voltam benne, hogy ez az én filmem lesz! A történet főhőse egy tanyasi siket család egyetlen halló lánya, akire nagy felelősség hárul a gazdaságban. Amikor megtudja, hogy rendkívül tehetséges az éneklésben, és lehetősége lenne Párizsban tanulni döntéshelyzetbe kerül… A főszerepben a franciák Radics Gigije, Louane hódít, és banyek, hát eszméletlenül tehetséges az a lány. A film seperc alatt bedarált, száz százalék, hogy újra nézem.

film-02

Agymanók (Inside Out)

Már az első trailer láttán felcsillant a szemem, és alig vártam, hogy megnézhessem. Most erre végre sor került, és abszolúte nem csalódtam. Nagyon elgondolkodtató volt, különösen egy meséhez képest. A karaktereket meg kellett zabálni. Bánatot és Derűt, no meg a beszélgetéseiket egyszerűen imádtam. És itt még a látványvilág nem csak monumentális volt, hanem még szép is. Nem tartom kizártnak, hogy újra nézzem.

film-03

A hang ereje (One Chance)

Szeretem a zenés filmeket, a Paul Potts-sztorira pedig régóta kíváncsi vagyok. Nem vagyok egy opera rajongó, de ahogy Paul Potts énekel, azt unásig tudom hallgatni. Éppen ezért érdekelt miként indult az ő sikertörténete. Nos, itt bebizonyosodott, hogy minden férfi mögött áll egy erős asszony, de szerencsétlen Pault taszigálni kellett állandó jelleggel. Elég nyámnyilának tűnt szegénykém. Persze ettől a film még tetszett.

film-04

Bűbáj (Enchanted)

Már sokadjára látom, de még mindig képtelen vagyok megunni. A szuper dalok, a poénok, a tündérmese és a film zseniális ötvözése és eleve a menő színészi gárda állandóan újranézésre késztet. És ami a legjobb, hogy most is ugyanúgy vigyorogva álltam fel a fotelből, mint legelső alkalommal. Annyira bízom benne, hogy tényleg elkészül a régóta esedékes folytatás.

film-05

Édesek és mostohák (Stepmom)

Julia Roberts és Susan Sarandon filmje okkal lett kultikus. A történet, a kivitelezés és a színészi játék annyira erős, hogy az hihetetlen. Gyerek fejjel inkább csak a gyerekek drámáját éreztem át, hogy meghal az anyukájuk és de rossz nekik. Viszont most, felnőttként már mindkét nő drámája teljességgel átjött, és a szívem szakadt meg. És férfiasan bevallom, több ponton meg is ríkatott a film. De nem bánom, mert ez volt a lehető legjobb karácsonyi filmélményem.

film-06

Igazából szerelem (Love Actually)

Ezt a filmet sokakkal ellentétben most látom másodszor. Tíz éve nem fogott meg, nem is értettem mire ez a nagy kult-státusz, és igazság szerint másodjára sem varázsolt el. Persze, cuki meg jók benne a dalok, néhol nagyon jókat lehet mosolyogni, de a történetszálak egybefűzése gyengére sikeredett, ahogy több önálló sztoriszál, a hirtelen kialakuló nagy szerelmek és vonzalmak erőltetettnek tűnnek. Az összhatást tekintve persze jónak találtam, de ha elemeire bontanám, sokkal több lenne a gyenge láncszem, mint az erős.

la_ca_1017_a_merry_friggin_christmas

Kellemetlen karácsonyi ünnepeket! (A Merry Friggin Christmas)

Robin Williams egyik utolsó filmje egy átlagos karácsonyi matiné lett, amiben egy család újrakovácsolása, és a karácsony szellemének a megtartása van a középpontban. A középszerből a filmet a színészi alakítások emelik ki. Joel McHale remekelt, Lauren Grahamet nem tudom nem imádni, és Williams is üdítő volt a szerepben. Abszolút nem bánom, hogy megnéztem, de tény, hogy elbírt volna több egyediséget.

film-08

Mindent a szépségért (Beautiful)

Most, hogy volt a szépségkirálynős botrány naná, hogy elővettem a kedvenc szépségkirálynős filmem. A szentimentalista lezárás ellenére nagyon szeretem az egészet, nem véletlen, hogy ezt is újranéztem már jó párszor. A kedvenc jeleneteim még mindig nagyot ütnek, Minnie Driver lendületes játékáért pedig továbbra is teljesen odavagyok. Azon pedig teljesen meglepődtem, hogy a filmet Sally Field rendezte. Igen, a színésznő.

film-09

Olasz negyed (Mambo italiano)

Hű, hát ezen én rengeteget röhögtem! Imádom, ha kiparodizálják az olasz családokat és szokásokat, de itt sikerült a helyzeten még csavarni is, hiszen a főhős egy olasz család meleg fia volt, aki összejött egy másik olasz csődörrel. Bár volt jó pár drámai jelenete, leginkább a humor volt hangsúlyos a filmben, ezt pedig nagyon köszönöm. Mert a téma (coming out, kapcsolat felvállalása, a család elfogadása) miatt lehetett volna kőkemény dráma is, de így, hogy humorosan álltak hozzá, átjött az üzenet és a szívem sem szakadt meg. Igazi felüdülés volt a film.

film-10

Patrick 1.5

Mondtam már, hogy imádom a svéd filmeket? Eddig akárhányhoz volt szerencsém, mindegyikért odavoltam, és a Patrick 1.5 sem volt kivétel. A sztori szerint egy meleg pár a kertvárosba költözik, végre örökbe fogadhatnak egy 1.5 éves kisfiút, de elgépelték a levelet, és beállít hozzájuk a 15 éves, homofób Patrik…. Persze innen sejthető, hogy milyen happy end lesz a vége, de amíg eljutunk odáig az valami zseniális. És mindemellett bemutatott a nagy svéd elfogadást hirdető propagandának is, és megmutatta, hogy a látszólagos elfogadás álarca mögött mi lapulhat egy kertvárosban. Tetszett ez a merészség, akárcsak a film mondanivalója és története.

601 <- Az összes oldalletöltés 1 <- A mai adatok

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.