Ilyen volt életem első szavazása, amin meghülyítettek a plakátok

Ma meglepetten láttam, hogy több külföldi bestseller szerző is elmesélte, hogy milyen volt élete első szavazása. Miután elolvastam a soraikat, kedvet kaptam én is, hogy regéljek nektek. (És már most remélem, hogy nem tűnik politizálásnak a bejegyzés, mert nem annak szánom.)

szavazz

Gyerekként alig vártam már, hogy végre én is az urnákhoz járulhassak, és leadhassam a voksomat az országot érintő kérdésekben. Már akkor is fontosnak tartottam a demokráciát, szerintem jó dolog, hogy van némi beleszólásunk abba, hogy működjenek az országban a dolgok.

Életem első szavazására 2008-ban került sor, amikor éppenhogy betöltöttem a tizennyolcadik életévem. Izgultam, kíváncsian mentem oda, de rosszul álltam az egészhez. A folyamat érdekelt, hogy milyen lesz a papír, milyen érzés lesz bedobni a borítékot a dobozba és hé, egyáltalán bedobni kell majd? Mit kell aláírni, ki lesz ott, mi történik majd? Kábé ezek jártak a fejemben, de a lényegi rész elmaradt.

gif-facepalm

Tizennyolc évesen nem hoztam érdemi döntést. Emlékszem, azért szavaztam az egyik pártra, mert egy beteg kisfiúval reklámozták magukat, akit tökre megsajnáltam. Két lapot kellett kitölteni, a másikra meg azét adtam a voksom, mert egyszer az egyik képviselőjük bejött a gyerekkórházba, ahol én is sokat feküdtem, és kedves volt mindenkivel, és szépen rám mosolygott.

Döntést hoztam, de nem érdemit. Hagytam, hogy megbolondítson a pártmosoly és a plakátok hada, ahelyett, hogy alaposan utánajártam volna, kire és miért szavazok. Mert 1 szavazat is számít, nem lehet úgy hozzáállni a demokráciához, hogy én, mint ember nem számítok, mert csak 1 hang/voks vagyok a millióból. Azt hiszem – legalábbis remélem, – hogy 18 évesen ez még megbocsátható volt, hogy tudatlanul döntöttem.

gif-jo-dontes

Azóta már jobban odafigyelek. Egy szóval se mondom, hogy aktívan politizálnék, és naponta olvasnám a híreket, mert az nem lenne igaz. Viszont, nyitottabb szemmel járok a világban, ha valahol hallok valamilyen hírt, megjegyzem és ami fontosabb, értelmezem. És mielőtt elindulnék szavazni, ráveszem magam arra, hogy legalább aznap alaposabban utánajárjak, melyik párt mit ígér, mit tett a múltban, és ez alapján IS próbálom meg eldönteni, hogy megérdemli-e a szavazatomat.

Holnap megint szavazni kéne menni, gyerekkoromban pedig megfogadtam, hogy egy lehetőséget sem hagyok ki, mert tényleg fontosnak érzem, hogy döntsek, amikor dönteni lehet. Viszont, fogalmam sincs arról, hogy egy ostobán feltett kérdésre lehet-e egyáltalán normálisan reagálni. Szóval, fogalmam sincs, hogy mi lesz holnap, de azért jól esett elmesélnem nektek, hogy milyen volt az első.

546 <- Az összes oldalletöltés 2 <- A mai adatok
Comments
  1. 1 év ago

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.